Idézet

"Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű!" SIMON TIBOR

 
Egyesületünkről

Teljes név: Szigetgyöngye Sportegyesület
Alapítás éve: 1995
Egyesület színe: zöld-fehér

Bajnokság: Pest megye II. osztály, "A" csoport
Pálya címe: 2015 Szigetmonostor, Madách tér
Levelezési cím: 2015 Szigetmonostor, Akácfa u. 14.
Ügyintéző, webszerkesztő: Szilágyi Szabina
E-mail cím: szabina87@gmail.com
Honlap cím: www.g-portal.hu/szigetse

Elnök: Vajda Richárd
Elnök-helyettes: Bottlik János
Szakosztályvezető: Szalai Zoltán
Felnőttek játékos-edzője: Balla Endre
Ifisták edzője: Vajda Gellért
Ovisok edzői: Klement József "Manó" és Sidó Szabolcs

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Gyerekfoci
 
2012/2013-as bajnokság
 
2011/2012-es bajnokság
 
2010/2011-es bajnokság
 
2009/2010-es bajnokság
 
2008/2009-es bajnokság
 
2007/2008-as bajnokság
 
Versenykiírások, szabályzatok
 
Menü
 
Felnőtt játékoskeret

Balla Endre
Barnácz József
Boros Roland
Bántó Tamás
Bódog Csaba
Csatári Balázs
Elsik Renátó
Fazekas László
Góré Zoltán
Hegyi Péter
Klement József
Mészáros Balázs
Popini Balázs
Szabó József
Szalai Bálint
Szalay Gyula
Takács Márton
Turbucz Attila
Vanyó Csaba
Vaszilev Zoltán
Vígh Zoltán

 
Ifi játékoskeret

Bozóki Csongor
Bóné Péter
Debreczeni Dominic
Fóti Zsombor
Kaselyák Ferenc Frederik
Kiss Attila
Lichi Roland
Lovas Márk Benjamin
Mikle Arnold
Mócsai Krisztián
Pánczél Bence
Romacsek Bence
Révész Marcell
Szabó Patrik
Szalai Zoltán
Szénási Bálint
Szénási Tamás
Sághi Tamás
Tóth-Kása Vajk
Vers Boldizsár
Ványi Benő

 

 
Öreg fiúk játékoskeret

Kapus:
Vitálos Tamás (Vita)

Védők:
Szalai Zoltán (Zoli)

Csereklye Zoltán (Csereklye)
Bán Tamás (Tomi)
Karnevál József (Karnevál)

 

Középpályások:
Molnár Zsolt (Zsolti)
Bottlik Lóránt (Dodi)
Makrai József (Jocó)
Simonfi Béla (Béla)
Bodor Gyula (Gyula)
Mócsai Róbert (Robika)
Vígh Zoltán (Vidám)
Kiss Sándor (Sada)

Zabolai Zsolt
Nyikonyuk Péter
Lakatos András
Veress Ignácz Róbert

Csatárok:
Varga András (Ali)
Munkácsy Tibor (Tibi)

 
Linkek
 
A modern labdarúgás szabályai

A modern futball szabályai

1. Alapszabályok

A modern futball alapszabályait 1870-ben fektette le a Sheffield Association. Ezek több módosításon estek át az évtizedek során, a legfontosabbak ma egy 1938-as szabálymódosítás szerint értelmezendõk, amelyet a Football International Association Board, a FIFA játékvezetõi testülete fektetett le. Ez a grémium a szövetségtõl teljesen független testület, semmilyen módosítást nem lehet hozni a szabályokban anélkül, hogy a Board rá ne mondja az áment. A testületet alapvetõen konzervatívnak tartják, de a futball érdekeit hatásosan képviseli.

A pálya mérete

A pálya hossza 120-90 méter lehet – két egyenlõ méretû térfélre osztva – nemzetközi mérkõzésen 110-100. Szélessége 90-45 méter, nemzetközi mérkõzésen 75-64 méter. A népszerûen 16-osnak nevezett bûntetõ területnek 16,50 méterre kell lennie az alapvonaltól, és a gólvonaltól, a büntetõpontnak pedig 11 méterre. 9,15 méter az átmérõje a kezdõkörnek és a 16-os elõtti félkörnek. Az alapvonalat, az oldalvonalat, a gólvonalat, a kezdõkört, a 16-os elõtti körszeletet, valamint a büntetõpontot fehér mészporral jelölik meg.

A kapu belsõ szélessége: 7,32 méter. A kapu elõtti tér a gólvonaltól 5,50 méterre kezdõdik. (“öt és feles”). A kapu belsõ magassága 2,44 méter. A kapufákat és a felsõ lécet háló fogja össze.

A szögletzászlók magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérõje 1 méter. A vonalak és kapufák vastagsága maximum 0,12 méter lehet.

A FIFA és az UEFA nemzetközi mérkõzésre csak valódi füvet, illetve gyeptéglával beültetett pályát fogad el. A mûfû elsõsorban az Egyesült Államokban hódított, – Angliában csupán a Queens Park Rangers pályáján kísérleteztek vele – de az 1994-es vb-re kicserélték valódi fûre a mûfüves pályákat is. A stadionok többnyire nem fedettek, csak a nézõtér-rész, bár például a detroiti stadion, amelyet az 1994. évi világbajnokságon használtak, teljesen fedett. A nyitott fedettségi lehetõséget a legjobban a müncheni Olimpiai Stadionban, a torniói Stadio delle Alpiban, illetve a bécsi Práterben használták ki – a nézõk szinte óriás sportcsarnokban érezhetik magukat. A legmodernebb stadionokban a pálya alá fûtõrendszert építettek, így az esõ után is hamar száraz talaj várhatja a játékosokat. Edzõpályák esetében nálunk még használnak salakpályákat.

Számos stadiont eleve csak futballra szánnak, így ezeknél rögtön a pálya széle után kezdõdik a nézõtér. A pályák nagy része körül azonban ma is van futópálya, mint például a Népstadionban, vagy a római Olimpiai Stadionban.

Bár nem kötelezõ, kívánatos a világítás azokban a stadionokban, ahol nemzetközi mérkõzéseket játszanak.

A labda

Kerülete 68-71 centiméter, súlya 396-453 gramm. Színe a játékvezetõ döntése szerinti. Korábban egyszínû, fõleg fehér, a 70-es évektõl már alapszíntõl elütõ színû hatszögekkel borított. A jövõben minden hivatalos mérkõzést csak a FIFA által jóváhagyott típusú labdával lehet játszani. Tartaléklabdák nélkül nem szabad mérkõzést elkezdeni. Ezeket az oldalvonal mellett kell elhelyezni.

A játékosok

Egy csapatból tizenegy játékos lehet egyszerre a pályán: egy kapus, 10 mezõnyjátékos. Rossz csere esetén (ha többen vannak, mint tizenegyen az egyik csapatban) kiállítással sújtható a vétkezõ csapat. Hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a pályán. Tehát, ha sérülések, vagy kiállítások miatt az egyik csapatból 5 játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni. Egy meccs viszont elvileg elkezdhetõ akkor is, ha valamelyik csapat nem tudja kiállítani a 11 játékost, gyakorlatilag azonban erre nemigen van példa.

A kapus 1871 óta kézzel is megfoghatja a labdát, végig a saját térfelén. 1901 óta lehet támadni az 5 és felesen kívül. 1913-tól a kapus már csak a 16-oson belül foghatja meg kézzel a labdát.

1958 óta a Football International Association Board engedélyezi, hogy a sérült játékosokat lecserélhessék. Világbajnokságokon 1970 óta lehet cserélni – két mezõnyjátékost, vagy egy kapust, egy mezõnyjátékost. (1966-ban az olaszok az Észak-Korea elleni balszerencsés meccset 45 percig 10 emberrel játszották Bulgarelli sérülése miatt). Az 1994-es vb-tõl két mezõnyjátékost és kapust is lehet cserélni. 1995-tõl a három csere posztoktól független. A szabályok elvben lehetõvé teszik, hogy egy csapat kapus helyett 11. mezõnyjátékost küldjön a pályára.

A lecserélt játékosoknak korábban be kellett menniük az öltözõbe, a 90-es évektõl azonban már leülhetnek a kispadra. Csak a kiállítottaknak kell elhagyniuk a pályát és a kispadot is. Kapus kiállítása, vagy sérülése esetén – megfelelõ csere hiányában – beállhat mezõnyjátékos is védeni, természetesen kapusmezt kell felhúznia.

A játékosokat általában 1-tõl 11-ig számozzák a kezdõcsapatban. A számokat jól láthatóan kell feltüntetni a mez hátán. Az elmúlt évtizedben – fõleg a vb-ken – bevezették, hogy a mellen, sõt a nadrágon is szerepel a szám. A hagyományok szerint az 1-es a kapus, 2-tõl 4-ig védõk, 5-ös és a 6-os fedezet, 7-tõl 11-ig csatárok. A klasszikus formációk felbomlása után felborult ez a számrendszer is, egy idõben az edzõk valóságos számháborút viseltek, ezzel próbálván taktikai trükköket elleplezni. Ma már ennek nincsen jelentõsége. Nagy nemzetközi tornákon és számos nemzeti bajnokságban már bevezették, hogy a játékosok nevüket is viseljék a mezük hátán, ahogyan ez a kosárlabdában, vagy a jégkorongban régóta szokás.

Nagy nemzetközi tornákon általában állandó számok vannak a keretben 1-tõl 22-ig. Több bajnokságban teljesen felszabadították a számokat, szintén a kosárlabda vagy a jégkorong mintájára, és ezek a számok állandóak minden csapatnál. Legutóbb Olaszországban vezették be ezt a rendszert. A 70-es évek közepén rövid ideig Magyarországon is alkalmazták.

A felszerelés

A kapusmeznek eltérõ színûnek kell lennie a mezõnyjátékosok mezétõl. Évtizedekig feketében védtek a kapusok, a 70-es évek elejétõl váltak általánossá a szines mezek, napjaink rikító kapusmezeinek elõdei. Fogalommá vált az olasz Dino Zoff acélszürke, vagy a német Sepp Maier acélkék meze. A kapusok öltözékének immár nélkülözhetetlen tartozéka a kesztyû, és – nap ellen – hordhatnak ellenzõs sapkát is.

A felszerelés része a rövid nadrág – kapusoknak az elmúlt évtizedben már engedélyezték a hosszú melegítõnadrágot is. A mezõnyjátékosok nem vehetnek fel a futballnadrágnál hosszabb, attól eltérö színû alsót, de harisnyanadrágot bármikor húzhatnak, akárcsak kesztyût (a 80-as évek elején a Benfica irányítója, Alves télen-nyáron fekete kesztyût húzott), – sportszár (alatta sípcsontvédõ), és futballcipõ. A régi idõkben tiltották a fémstoplit a cipõk talpán, ma már engedélyezett, de a játékvezetõnek kötelessége a mérkõzés elõtt, illetve a tartalékjátékvezetõnek a cserék pályára lépésekor ellenõrízni, hogy nem okozhatnak-e e kapaszkodók sérülést az ellenfélnek. Tehát nem engedik a pályára azokat, akik esetleg “kihegyezik” stoplijaikat. Régebben sok neves csatár játszott letûrt sportszárral, sípcsontvédõ nélkül (Sivori, Farkas), a sérülésveszély miatt ez ma már tilos, miként a mezeknek a nadrágba való be nem tûrése sem megengedett – a visszahúzásokra való csábítás miatt, – kivéve néhány élõ legenda esetében: korábban Platininek, ma Baresinek a mai napig elnézik a lógó mezt.

A játékvezetõ

1890-ben jelent meg a játékvezetõ mûködésének elsõ szabálya. A játékvezetõ, aki megkülönbözetõ mezt visel (a 80-as évekig feketét, azóta a többféle szín elfogadott, a legáltalánosabb a sárga-aranyszínû, lila, vagy világoskék mez az 1994-es vb óta), a mérkõzésen irányítja a játékot a kezdõrúgástól a lefújásig, õrködik a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az elõnyszabályt. Amennyiben szükséges, félbeszakítja a játékot – pl. komolyabb sérülés esetén – vagy akár le is fújja a mérkõzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idõ miatt.

A mérkõzés elõtt ellenõrzi a pálya szabályosságát, minõségét, a hálók állagát, és elrendelheti a találkozó elhalasztását, ha a pályát, vagy az idõjárási viszonyokat arra alkalmatlannak találja. Köd esetén az a mérvadó, ha a bíró a kezdõkörbõl látja mindkét kaput. Az esõ önmagában nem ok egy mérkõzés meg nem tartására, csupán akkor, ha a talaj irreálissá teszi a játékot, vagy egy esetleges vihar, a villámlások miatt, veszélyezteti a játékosok és a nézõk életét. 1995 nyarán Madridban például 10 perccel a vége elõtt kellett lefújni a spanyol kupadöntõt, mert a felhõszakadás valóságos árvizet okozott a Bernabeu-stadionban.

Ugyancsak a találkozó megkezdése elõtt ellenõrzi a bíró a két csapat nevezett játékosainak igazolását és orvosi engedélyét. Nemzetközi mérkõzéseken a legfontosabb okmány a játékos útlevele – enélkül nem léphet pályára.

A játékvezetõ figyelmezteti az inkorrekt, sérülést szimuláló, vagy feltûnõen reklamáló játékosokat – korábban a játékos számának felírásával, a 70-es évektõl sárga lappal – és kiállítja a visszaesõket, illetve a a játék eredményességét megakadályozó durvaságot elkövetõket. (Piros lap, illetve második sárga lap felmutatása a piros elõtt).

Megakadályozza, hogy illetéktelenek behatoljanak a pályára a mérkõzés idõtartama alatt. Ügyel arra, hogy ne kerülhessenek a küzdõtérre olyan tárgyak, amelyek akadályozzák a játékot, vagy veszélyeztetik a játékosok testi épségét. Bedobálások esetén le is fújhatja a mérkõzést.

A játékvezetõ a pálya tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha a például kapufáról pattanna. Tehát ha egy lövés bepattan róla a hálóba, érvényes a gól. Éppen ezért úgy kell a bírónak helyezkednie, hogy a lehetõ legkevésbé akadályozza a játék folyamatosságát.

A 80-as évektõl a tartalék-játékvezetõ feladata a cseréket pályára engedni.

A játékvezetõ a gólt kettõs, a mérkõzés végét hármas sípszóval jelzi. Minden hivatalos mérkõzésrõl játékvezetõi jegyzõkönyv és jelentés készül, amelyet az illetékes nemzeti, vagy nemzetközi szövetség kap meg. A játékvezetõ munkáját szövetségi ellenõr is értékeli.

A partjelzõk

Két partjelzõ zászlóval követi a játékot, mindegyik egy-egy térfélért felelõs, a két oldalvonal mentén. Elsõsorban bedobások, kirugások, szögletek, lesek, vitatott gólok megítélésekor segítik a játékvezetõt, de felhívhatják a vezetõbíró figyelmét kirívó, általa nem észlelt szabálytalanságra is. A partjelzõket a vezetõbíró felülbírálhatja, sõt, gyenge mûködésük esetén le is cserélheti õket.

A bírói mûhibát csak akkor lehet óvni, ha a szabályokat feltûnõen és egyértelmûen megsértette, elsõsorban formai dolgokban. (Például nem állít ki valakit második sárga lap után, a megengedettnél több cserét engedélyez, vagy egy-egy játékos jogosulatlanul, érvénytelen igazolással, esetleg érvényes eltiltással játszik). Meg nem adott gól, vagy 11-es, esetleg feltételezett részrehajlás miatt nem.

A játékvezetés körülményei

A bíróküldést a nemzeti, illetve a nemzetközi szövetségek végzik. Nemzetközi mérkõzéseken semleges nemzetiségû játékvezetõi hármast jelölnek ki. Világ és Európa-bajnokságokon általában nem egy nációbeliek dirigálnak egy meccsen, mivel olyankor a játékokra meghívott keretbõl választ a FIFA, vagy az UEFA. Elõfordult már, hogy bizonyos játékvezetõk személyét elõzetesen megóvták, “rossz tapasztalatok” miatt. 1978-ban a közvélemény azt várta, hogy Palotai Károly vezesse a döntõt, miután igen jól bíráskodott tõbb mérközésen, köztük a brazil-argentin rangadón. Végûl mégis az olasz Gonella kapta meg a finálét – a pletykák szerint az argentínoknak túl szigorú volt a magyar bíró.. Ezzel szemben a mai napig a magyar sportdiplomácia kudarcának tekintik, hogy az 1954-es vb-n, alig egy évvel a londoni 6-3-as magyar diadal után, háromszor is angol játékvezetõt kaptak Bozsikék, beleértve a döntõt is.

Minden bírónak vizsgát kell tennie, végre kell hajtania fizikai teszteket is, és ezek alapján kapja meg minõsítését. Gyengébb teljesítmények után visszaminõsítés is elképzelhetõ, esetleg “pihentetés”. A nemzetközi játékvezetõi státusz nem állandó, idõrõl idõre meg kell erõsíteni azt. Ez utóbbihoz általában két világnyelv középfokú ismerete is szükséges. A magyar játékvezetõk elismerését jelzi, hogy a magyar futball gyengébb periódusában is mindig ott voltak a legnagyobb találkozókon, sõt, 1994-ben a magyar Puhl Sándor vezette a brazil-olasz világbajnoki döntõt.

A mérkõzés házigazdájának kell gondoskodnia a játékvezetõk elhelyezésérõl, nyugalmáról, annak a szabálynak a betartásáról, hogy a találkozó elõtt egy órával a játékvezetõi öltözõbe senki ne mehessen be a csapatok részérõl. Szabályozzák a játékvezetõknek adható ajándékokat is, hogy a vesztegetésnek gyanúja is távol álljon tõlük. Voltak ugyan esetek, amikor egy-egy kissé gyanús mérkõzés után elterjedt: a hazai csapat vezetõsége ugyan nem fizette le a bírót, de a meccs elõtti napon tejben-vajban fürösztötte, luxuskörülményeket, luxusnõket bíztosított neki. (A Real Madridot többször is érte ilyen vád, de bizonyítani sohasem lehetett).

A rendezõ csapat feladata biztosítani a játékvezetõ testi épségét is, amennyiben a közönség haragja ellene fordul.

Természetesen minden játékvezetõben van szereplési vágy, még akkor is, ha nem õértük megy ki a közönség a pályára. Mégis, a legjobb bírók azok, akik a mérkõzés nagy részében észrevétlenek tudnak maradni, nagyvonalúan vezetik a találkozót, nem sípolják szét azt, nem hívják fel magukra a figyelmet teatrális mozdulatokkal. Ritkán nyújt jó teljesítményt az a játékvezetõ, aki szórja a sárga lapokat, miközben a meccs kicsúszik a keze közül. A legjobbak már a 90 perc elején tekintélyt teremtenek maguknak erélyes ítéleteikkel. Ha a játékosok látják, hogy a bíró mindenûtt ott van, jól helyezkedik, és lesöpri magáról a vitatkozókat, színészkedõket, a legrenitensebbeket is meg lehet regulázni.És egy jó bírónak néha “süketnek” kell lennie: nem kell feltétlenül meghallania sem a közönség bekiabálásait, sem pedig egyes játékosok indulatos kijelentéseit. Különösen visszatetszõ, ha egy játékvezetõ rögtön pirosat ad egy káromkodásért, miközben egy sérülést okozó belépõnél még a sárgát is a zsebében felejti.

Ahogyan a játékosok között, a játékvezetõk között is voltak, vannak, legendás egyéniségek. Ilyen volt az 50-es években a holland Leo Horn, (a 6-3 bírája), az angol Ken Aston. A 60-as években az olasz Concetto Lo Bello, a német Kurt Tschentscher, a magyar Zsolt István (a budapesti Nemzeti Színház örökös ügyelõje) tett szert nagy tekintélyre, késõbb Palotai Károly, az angol John Taylor, a francia Michel Vautrot vált a legnevezetesebbé.

A játék idõtartama

Egy mérkõzés 90 percig, kétszer 45 percig tart, 10 – nemzetközi mérkõzésen 15 perces szünettel, – amely után térfélcsere következik a két csapat között. (Ifjúsági korúaknál 2x40 perc a játékidõ). A játékvezetõ hosszabbíthat sérülés, szándékos idõhúzás, esetleg szabadrúgások, 11-esek miatt álló játék esetén. Komolyabb nemzetközi mérkõzéseken ma már szinte mindennapos, hogy egy félidõ 48-50 percig is eltart. A mérvadó csakis a játékvezetõ órája, más hiteles idõmérés nem elfogadható. A FIFA és az UEFA rendelkezése értelmében a stadionban lévõ órákat nem lehet mérkõzés alatt elindítani. (A tv-közvetítések során a képernyõ sarkában megjelenik a nemhivatalos idõ).

Félbeszakított mérkõzés esetén annyi percet kell játszani, amennyi a hivatalos idõbõl még hátramaradt. Egy találkozó érvényes, ha annak kétharmadát, azaz 60 percet már lejátszottak a csapatok, ennek ellenére, a félbeszakadt mérkõzéseket manapság újra szokták játszani. Ha botrány, vagy az egyik csapat magatartása miatt vonul le egy csapat, rendszerint annak a csapatnak a javára írják 3-0-ás gólkülönbséggel a találkozót, amelyet vétlennek találtak az ügyben. A gyakorlat szerint a közönség viselkedése miatt félbeszakadt, vagy utólag megóvott meccseken a pályaválasztó bûnhõdik.

Az elmúlt évtizedekben többször felvetették: legyen a futballban is “tiszta játékidõ”, mint a kosárlabdában, de ezt nem fogadták el.

A kezdõrugás

A mérkõzés elején hajtja végre az a csapat, amelyik az elõzetes sorsolást megnyerte. A két csapatkapitány választ. (Aki nyer, választhat kezdést, vagy térfelet). A második félidõt a másik csapat kezdi. Kezdõrúgással folytatódik a játék gól után, a gólt elszenvedõ csapat részérõl. A labda játékban van, ha már 70 centiméteres távolságot megtett. Kezdeni csak elõre lehet, ezt megelõzõen a kezdõ játékos nem játszhatja hátra a labdát. A kezdéskor minden játékos a saját térfelén tartózkodik, a nem kezdõ ellenfél legalább 9,15 méterre a labdától, vagyis a kezdõ körön kívül áll.

Ha egy találkozó gyász-szünettel kezdõdik, az elsõ labdaérintés után következik az egyperces néma vigyázzállás, majd újra kell kezdeni. Ugyanez a helyzet akkor, ha díszvendég végzi el a kezdõrúgást.

A játék

A labda játékban van, amíg a játékvezetõ meg nem állítja a játékot. Akkor is, ha valamelyik lécet, vagy a bírót találja el. Játékon kívül van, ha – a levegõben vagy a földön – teljes terjedelmével elhagyta a pályát.

A gól

Gól az, amikor a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon a kapufa és a felsõléc között, és ha azt a gólszerzõ csapat játékosa nem kézzel vagy karral, hanem lábbal vagy fejjel juttatta a hálóba. A játékvezetõ kettõs sípjellel és középre mutatással érvényesíti a gólt. Érvénytelen a találat, ha a gólszerzést a támadó részérõl szabálytalanság – pl. lökés, les, a kapus akadályozása – elõzi meg. A gyõztes az a csapat, amelyik egy mérkõzésen több gólt lõ. Ha kupamérkõzésen, vagy vb-meccsen 11-esek döntik el a gyõztes kilétét, a hivatalos jegyzõkönyvekbe a döntetlen eredmény kerül be, és a 11-eseket végrehajtók nem számítanak be a góllövõk közé.

Az öngól

Öngól az, amikor egy csapat játékosa véletlenül saját hálójába juttatja a labdát. Elbírálása ugyanaz, mintha az ellenfél érte volna el a találatot.

A les

A mai napig a legvitatottabb szabály, amelynek régóta követelik eltörlését. Lesen áll az a támadó játékos, aki akcióban van, vagy befolyásolja a játékot úgy, hogy nincsen közte és az alapvonal között két védõjátékos. Ez a szabály volt az, amely játékrendszert módosított 1925-ben.Ennek hatására ugyanis a korábbi két, egy vonalban levõ védõ közé a középsõ, a fedezõsorból egy sorral hátrébb jött. A korábbi lesszabály három védõjátékost írt elõ kötelezõen. Nincs lesen azonban a támadó akkor, ha saját térfelérõl indul, vagy a labdát ellenféltõl kapta. Nincsen les szögletrúgásnál és bedobásnál sem. Létezik a tétlen les is, amikor a fenti szabályok értelmében egy támadó játékos leshelyzetben van, de az akcióban nem vesz részt. Ennek megítélése a játékvezetõ gyakorlatától függ. 1925-tõl 1990-ig lesnek ítélték meg azt is, ha a támadó egyvonalban volt az utolsó védõvel. Ezt mára megszûntették. Nincsen les bedobásnál és szabadrúgásnál sem.

Súlyos szabálytalanságok és szankcióik

A rúgás, a gáncsolás, a feltartás és a lökés közvetlen szabadrúgást von maga után, illetve 11-est, ha a 16-oson, a büntetõterületen belül történik az eset. A veszélyes játékért – pl. magasra emelt láb, mélyre hajtott fej – a labda játékbahozatalát akadályozó cselekedetért, vagy abban az esetben, ha a kapus 4 lépésnél többet tesz labdával a kezében, illetve “beszédért” közvetett szabadrúgás jár, amelyet nem lehet azonnal kapura lõni, elõbb le kell gurítani egy másik támadó játékosnak.

Figyelmezetés és közvetett szabadrúgás jár azért, ha valaki a játékvezetõ engedélye nélkül lép pályára, valamint a reklamálásért. A gól közvetlen megakadályozására történõ, vagy sérülést okozó durvaságot kiállításnak kell követnie és közvetlen szabadrúgásnak. Ugyanez jár a játékvezetõ megsértéséért, figyelmeztetés utáni reklamálásért, valamint dulakodásért, verekedésért, köpködésért, valamint a gólhelyzet, vagy gól megakadályozására irányuló szándékos kezezésért.

A szabadrúgások

A közvetlen szabadrúgásból egybõl gól lehet, a közvetettbõl csak két játékos érintése után. A közvetett szabadrúgást a játékvezetõ feltartott karja jelzi. Szabadrúgást csak álló labdából lehet elvégezni. Az ellenfél játékosai, akár egyénileg, akár sorfalban, 9,15 méterre kell, hogy álljanak a letett labdától. A támadó csapat játékosa takarhatja a labdát, és beállhat a védõsorfalba is, zavarni. (Ezt a 70-es évektõl a brazilok alkalmazták mesterien). Ha a védekezõ csapat kap a saját 16-osán belül szabadrúgást, a labdának el kell hagynia a büntetõterületet. A kapus szabálytalan játéka miatt a 16-oson belül ítélhetõ közvetett szabadrúgás.

A 11-es

A büntetõt rugó játékos a 11-es pontra helyezi a labdát. Egybõl lõnie kell, nem állhat meg a nekifutásban, a labdát nem passzolhatja le. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el. Ellenkezõ esetben a 11-est meg kell ismételtetni. A többi játékosnak a büntetõterületen kívül kell tartózkodnia, de a labda elrúgásának pillanatától már bemozdulhatnak az esetlegesen hárított labdára, támadók és védõk egyaránt indulhatnak. Maga az ítéletvégrehajtó is duplázhatja saját lövését, kivéve az olyan mérkõzésen, ahol 11-es-rúgások döntenek. Ott lövése után nem érhet újra a labdába, el kell hagynia a büntetõ-területet.

A büntetõpárbajban csak olyan játékos vehet részt, aki a mérkõzés lefújása pillanatában a pályán tartózkodott, vagyis akit lecseréltek, vagy még nem cseréltek be, nem állhat be 11-est rúgni.

A bedobás

Ha az oldalvonalon hagyja el a labda a pályát, a másik csapat dobja be, mint amelyik kirúgta. A bedobó játékosnak a pályával szemben, mindkét lábával szilárdan az oldalvonalon kell állnia, és fej fölül, két kézzel kell bedobnia a labdát a pályára. A bedobó maga nem játszhatja meg azonnal a játékba került labdát. Az ellenfélnek bedobásnál joga van bármilyen közel állni a bedobó játékoshoz.

Bedobásból közvetlenül nem lehet gól, ha azonban bárki beleér a labdába, a gól érvényes. Jól fejelõ és nagyot dobó játékosokkal rendelkezõ csapatok élnek is ezzel a fegyverrel.

A kirúgás

Kirúgást akkor ítél a játékvezetõ, ha a támadó ért utoljára labdához, mielõtt az elhagyta a játékteret az alapvonalnál. A labdát az 5 és feles sarkára kell helyezni, arra az oldalra, ahol kiment a labda. A kirúgást elvégzõ játékos csak egyszer érhet a labdához. Az ellenfelek a labda elrúgásának pillanatáig nem tartózkodhatnak a védõcsapat büntetõterületén. A labdának el kell hagynia a 16-os területét.

Kirúgásból nem érvényes a gól, csak ha valaki még beleér, akár a támadó csapatból, akár az ellenfélbõl. Ha például a kirúgást végzõ kapus lövése elszáll az ellenfél kapujáig, és a másik kapus hozzáér a labdához, mielõtt az a hálóba hullik, akkor a gólt meg kell adni.

A szögletrúgás

Szögletrúgás akkor következik, ha egy védõrõl megy ki az alapvonalnál a labda. A szögletrúgást a saroknál lévõ negyedkörbõl kell elvégezni. A szögletet rúgó játékos nem érhet kétszer a labdához, de – 1927 óta – joga van egybõl kapura csavarni, és a gól érvényes akkor is, ha senki nem ér hozzá. Az ellenfelek, mint a szabadrúgásnál, itt is csak 9,15 méterre állhatnak a labdától. Ez az a szabály, amit a legkevésbé szoktak betartani – kevés bíró vesztegeti az idõt ilyenkor a 9,15 méter kimérésével.

2. Újabb szabályok

A játék eldurvulását megakadályozandó, az elmúlt két évtizedben több módosítást hozott az Football International Association Board. Szigorúbban büntetik a kapus támadását, a 11-es kierõszakolását célzó mûeséseket (minimum sárga lap), valamint az utolsó emberként elkövetett szabálytalanságokat (piros lap).

Sárga lappal büntetik az idõt húzó kapust, de azt is, aki vagy nem végzi el idõben a szabadrúgást, vagy pedig nem engedi elvégezni azt, azzal, hogy túl közel áll a labdához. A játékvezetõnek jogában áll akár az egész sorfalat sárga lappal büntetni. A szabályok lehetõvé teszik, hogy az akció folyamatossága érdekében a bíró alkalmazzon elõnyszabályt, de az akció végeztével sárga, vagy piros lappal büntesse a vétkest.

Sárga kártya jár annak is, aki egy akció lefújása után továbbmegy, esetleg a hálóba lõ, vagy messzire elrúgja a labdát.

Ugyancsak a játék folyamatosságát célozza az az új szabály, hogy a hazaadásokat a kapus nem foghatja meg kézzel, csak abban az esetben, ha fejjel játszották haza a védõk a labdát. Bedobással történõ hazaadásnál sem érhet hozzá kézzel. Amennyiben mégis megfogja, sárga lap és közvetett szabadrúgás jár. Amennyiben a kapus elhagyja a 16-os területét, és utolsó emberként szabálytalanul akadályozza az ellenfél támadását, ugyanazok a szankciók vonatkoznak rá, mint a mezõnyjátékosokra.

Napjainkban már tilos gólörömben kirohanni a pályáról üdvözölni a közönséget. Ezért is sárga lap jár. A játékvezetõ kiállíthatja a kispadon ülõket beszólás, reklamálás miatt, akár játékosról van szó, akár csapatvezetõrõl, orvosról, gyúróról.

Megszûntették a pályán való ápolást. A sérült játékost ki kell vinni az alapvonalon túlra, és ott kezelni, miközben a játék megy tovább. Az 1994-es vb-n kis terepjáró érkezett a sérült játékosokért, de a hordágy mindenütt kötelezõ. Visszatérésre a játékvezetõ ad engedélyt.

A 11-es-védésnél viszont némiképp enyhült a gyakorlat, bár az alapszabályt nem módosították. A 70-es években szokássá vált, hogy a kapusok felsõtestük mozgásával “zavarják” a büntetõt rúgó játékost. (A lengyel Tomaszewski volt az úttörõ). Ezt ma már nem fújják le. Ezzel szemben az ítéletvégrehajtónál is jobban elnézik, ha szinte teljesen lelassítja nekifutását.

Kupamérkõzéseken, vb-mérkõzéseken, ha 90 percig nem születik döntés, 2x15 perces hosszabbítás következik, utána 11-esek. Mindkét csapatból 5-5, a mérkõzés lefújása pillanatában pályán lévõ játékos végez el egy-egy büntetõt, felváltva. Ha ekkor sem születik döntés, következnek további játékosok, az elsõ hibázásig. Az 1994-es világbajnoki cím így dõlt el, amikor az olaszok részérõl R. Baggio kihagyta a büntetõt.

Sokáig ellenezték, hogy a tv vagy video-felvétel perdöntõ legyen egy-egy szabálytalanság, vagy vitás eset megítélésében. Több nemzeti gyakorlat (belga, német, olasz) után a FIFA is elfogadta az utólagos ítélkezést. Elõször az amerikai vb-n volt erre példa, amikor az olasz-spanyol mérkõzésen Tassotti belépõjét a bíró nem vette észre, de a visszajátszás egyértelmûen bizonyította a szándékosságot. Az olasz védõt nyolc meccsrõl tiltották el.

Megszüntették az órákat a stadionokban, hogy ezzel is csökkentsék az idõhúzásra irányuló tevékenységet.

Újabb szabálymódosító javaslatokat is tettek az elmúlt években, amelyekrõl még viták folynak. Növelni akarják a kapuk nagyságát, arra hivatkozva, hogy az utóbbi évtizedekben megnõtt a kapusok átlagmagassága. Ismét megszólaltak a lesszabály eltörlésének hívei. Javasolják továbbá, hogy a bedobást a jövõben lábbal is el lehessen végezni, de ezt sokan ellenzik, mert akkor tovább töredezne a játék – ugyanolyan elõjáték lenne itt, mint a szabadrúgásoknál. Felvetették a kosárlabdában, valamint az amerikai jéghokiban már bevált “hirtelen halál” módszerét, a hosszabbítás, és a 11-es rúgások helyett. Ebben az esetben a rendes játékidõ után az elsõ góllövõ csapat nyer. E javaslatok közül ez utóbbinak van a legnagyobb tábora, lehet, hogy már az 1998-as, Franciaországban rendezendõ vb-n be is vezetik. Ezzel ugyanis megszûnne az a lehetõség, hogy egy esetleg gyengébb képességû, de jó fizikai kondicióban lévõ csapat a hosszabbításra játsszon, majd azt is kibekkelve bízzon a büntetõk nagy bizonytalanságában. 1990-ben az argentínok így jutottak el a döntõig, két mérkõzést is 11-esekkel nyertek meg.

Az International Football Association Board legfrissebb, 1995 nyarán hozott rendeletei: les az is, ha egy korábban tétlen lesen lévõ játékos a kipattanó labdát értékesíti. Eltörölték a különbséget a szándékos és a vétlen szabálytalanság között. Kivéve a kezezést: ha valaki vétlenül kezez a 16-oson belül, csak sárga lap és 11-es jár érte, kiállítás nem. Ugyanakkor a jövõben kiállítás jár gólhelyzetben lévõ játékos akasztásáért, buktatásáárt, visszahúzásáért akkor is, ha a vétkes a szabálytalanságot nem utolsó emberként követte el.

Egy új szabály kimondja: a játékvezetõ és a partjelzõk, valamint a tartalék-játékvezetõ nem felelõs a játékosok, vagy a nézõk sérüléséért a mérkõzés idõtartama alatt. Ezzel próbálják levenni a bírókról azt a terhet, amelyet az indulatok elszabadulása a pályán, vagy a tribünön jelenthet. (Más kérdés, hogy egy indiszponált, vagy gyengekezû játékvezetõ közvetve oka lehet sérülésnek, vagy balesetnek, ha például hagyja a durváskodást, vagy nézõtéri botrány esetén nem fújja le a meccset).

Szigorúan bûntetik ma már, ha a játékosok “beszélnek”: tilos például a “hagyd” felkiáltás, ezzel ugyanis elég sokszor visszaéltek – egy csatár elkiáltotta magát, és a védõ azt hitte, a kapusa szól. A tilalom megkerülésére már titkos jelszavakat dolgoztak ki egyes országokban: a németek “leót” kiáltanak – erre nincsen tilalom. Magyar pályákon a “sajt” dívik már a kicsiknél is.

 

3. Amatõrök, profik

Sok országban ma is élesen kettéválnak az amatõr labdarúgók és a profik. Az egykori szocialista táborban évtizedekig “amatõr” státusza volt a futballistáknak, ami természetesen álamatõrség volt, mert többségük sosem dolgozott bejegyzett munkahelyén, amelyet a fõ patrónus – állami szervek, gyárak – biztosítottak. Jónéhány európai országban – pl. a skandinávoknál, Izlandon, Luxemburgban – a legjobbak is, amíg otthon játszanak és nem szerzõdnek el nevesebb bajnokságokba, többnyire amatõrök. A fejlett nyugati államokban a profi egyesületek gyakran merítenek az amatõr klubokból, már csak azért is, mert aki amatõrt igazol, kedvezményt kap a nemzeti szövetségtõl.

Egészen 1988-ig, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legelavultabb szabályának, az amatõr-szabálynak eltörléséig, csak amatõrök vehettek részt az olimpiai futballtornán, illetve olyan játékosok, akik korábban nem vettek részt világbajnokságon. Ez egy ideig az akkori szocialista országoknak kedvezett, hiszen hivatalosan még a legjobbak is “amatõrök” voltak, más kérdés, hogy vagy hivatásos katona és rendõrtisztek, vagy “sportmunkatársak” voltak, és jövedelmük jóval meghaladta az átlag polgári fizetéseket. Ennek is köszönhetõ, hogy Magyarország az 1952-es, 1964-es, és 1968-as olimpián elsõ lett, 1972-ben pedig a második helyen végzett.

Az 1994-es vb-n elég sok panasz volt a játékvezetésre, (és nem csupán azért, mert igen sok olyan, harmadik világbeli bíró mûködött, ahol a foci ugyancsak gyerekcipõben jár), ezért felmerült az a javaslat, hogy legyenek a nemzetközi játékvezetõk is profik. Ma ugyanis a legjobbak is “amatõrök”, a mérkõzésekért szerény gázsit vesznek fel, találunk közöttük tanárokat, mesterembereket, üzletembereket. (Például Puhl Sándor az egri Skála áruház igazgatója). A profivá válást számos híres volt és aktiv bíró is ellenzi, arra hivatkozva, hogy éppen elég feszültség egy-egy játékvezetõnek egy mérkõzés önmagában, és a stresszt csak fokozná, ha még arra is gondolnia kellene: ezen múlik a megélhetése. Nem is beszélve arról, hogy megnõne a megvesztegethetõség kísértése is.

 

4. Reklámok, szponzorok

Évtizedek óta bevett szokás, hogy a pályák körül – a tv-közvetítésben is jól láthatóan – különbözõ cégek reklámozzák magukat. Ezt 1995-ben némileg szigorították, mert immár a játéktérre – például a hálókra – nem kerülhetnek reklámok. A 70-es évektõl az egyes klubcsapatok mezükön is hírdetik fõ szponzorukat, vagy akár több támogatót is. A reklámok azonban nem takarhatják el a mezszámokat, vagy nem tehetik olvashatatlanná azokat.

A válogatottak esetében e kör leszûkül, mert a válogatott mezen a mai napig nem szerepelhetnek reklámok, de semmilyen szabály nem tiltja, hogy pályán kívül egyes csapatok, vagy játékosok reklámszerzõdéseket kössenek. Sõt, a nagyobb sztárok nem csupán a csapat reklámszerzõdésébõl részesednek, hanem köthetnek teljesen más irányú termékre is megállapodást. Például Roberto Baggio évek óta hírdet elegáns öltönyöket, az Umbro sporttuházati cég számos híres csapatot öltöztet.

Évtizedünkben a Nike a legsikeresebb, amely egyetlen reklámfilmbe tudta összehozni napjaink 7 nagy csillagát. (Romario, Campos, Batistuta, Maldini, Gascoigne, Cantona, Klinsmann). A reklámozás másik eszköze egy-egy esemény “hivatalos támogatásának” elnyerése, amely a sportszergyártól az üdítõitalig terjed. Ennek eklatáns példája a holland Amstel sörgyár, amely megvásárolta az 1994-95-ös Bajnokok Ligája sorozat hivatalos szponzorának jogát.

Ezek a mammutcégek lépnek fel akkor is, amikor meg kell venni egy-egy nagy torna tv-közvetítési jogát, amelynek bevétele a nemzetközi szövetségeket illeti. Éppen ezért ezeket az árakat minden évben feljebb és feljebb srófolják. Magyarországon ma a futball (miként a többi sportág és a kultúra egésze) annyira a szponzoroktól függ, hogy már a neveket is megváltoztatják a támogatók kedvéért. 

 
Hirdetmény

 

2013.március 27. szerda
Edzés

2013.március 31. vasárnap 13:00
Szigetgyöngye - Dunakeszi Kinizsi

Ifi bajnoki mérkőzés
ELMARAD!

 


2013.március 31. vasárnap 15:00
Szigetgyöngye - Dunakeszi Kinizsi
Felnőtt bajnoki mérkőzés
ELMARAD!

 

2013.április 3. szerda 16:00
Szigetgyöngye - Budaörs

Felnőtt kupa mérkőzés


2013.április 4. csütörtök 20:00
Szigetszentmiklós - Szigetgyöngye
Öregfiúk bajnoki mérkőzés

 

 


 

 
Szja - 1% támogatás

A Szigetgyöngye SE köszönetet mond mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át egyesületünknek ajánlják fel. Az így befolyt összeget a csapatok felszereléseinek biztosítására fordítjuk.

Akik támogatni szeretnék  csapatunkat a következő adószámon tehetik: 18669141-1-13 

Köszönettel: Szigetgyöngye SE

 
Felnőtt gól lövő lista

10 gólos: Bódog Csaba

7 gólos: Boros Roland

5 gólos: Klement József
               Takács Márton

4 gólos: Turbucz Attila

3 gólos: Vaszilev Zoltán
               Góré Zoltán

2 gólos: Szabó József
               Szűcs Róbert
               Csatári Balázs

1 gólos: Mészáros Balázs
           Klubuk Dávid
              Balla Endre

 
Ifi gól lövő lista

 
7 gólos: Pánczél Bence

3 gólos: Kiss Attila

2 gólos: Bántó Tamás
            Szalai Bálint

1 gólos: Bozóki Csongor
           Bóné Péter
              Bartha Olivér
              Szénási Tamás
      Kaselyák Ferenc Frederik

 
Öreg fiúk gól lövő lista




 

3 gólos: Molnár Zsolt
              Lakatos Zoltán

2 gólos: Bodor Gyula
              Mócsai Róbert

1 gólos: Bottlik Lóránd
              Kiss Sándor
              Munkácsy Tibor
             Vitálos Tamás
              Vígh Zoltán
             Bán Tamás

 

 

 
Pontos idő
 
Fórum
 
Szigetgyöngye SE
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Naptár
2017. Június
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
<<   >>
 
Névnapok
 
A nap vicce

- Hát ez mindennek a teteje! Nekem azt mondod, hogy a nagybátyád temetésére mégy, és most itt látlak a labdarúgó mérkőzésen! - dorgálja a tanár a diákot.
- Várja csak ki a végét, tanár úr! A nagybátyám a bíró.

 

 

 
104.000 látogató felett
Indulás: 2006-10-02
 
Jelenlegi látogatók száma

 látogató olvassa a lapot.

 

Kalandok, szórakozás, jó társaság, lovak; SZEREPJÁTÉK!    *****    **A legújabb magyarországi mémes oldal. Ismerd meg most!Oszd, lájkold!** Nevess, szórakozz, kattints ide! Ne unatkozz!*    *****    Nézz élõ live filmet gportalon! 0-24-ben! Klikk ide! Filmek élõ live!!!!!    *****    SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!